Az amerikai elnök, Donald Trump által januárban tovább szigorított blokádpolitikával, amely gyakorlatilag olajembargónak felel meg, az ellátási helyzet drámaian romlott. Havanna azóta példátlan mértékű energiaválsággal szembesül. Ennek fényében a kubai kormány határozottan előreviszi az energiaellátás átalakítását. A cél a Washingtonból érkező nyomás csökkentése.
Miguel Díaz-Canel elnök kijelentette, hogy Kuba több mint három hónapja nem kapott olajszállítmányt. Ilyen körülmények között a megújuló energiaforrások kiépítése stratégiai jelentőségre tesz szert: a kritikus infrastruktúra egyes részeit, köztük az egészségügyi intézményeket, az utóbbi időben kizárólag napenergia segítségével tudták fenntartani – ez egy olyan erőforrás, amelyre a blokád nem terjed ki.
A Szovjetunió összeomlása után Kuba az 1990-es évek elején súlyos válságba került. Mivel korábban a külkereskedelem akár 80 százaléka is a szocialista táborral zajlott, az ellátás részben összeomlott. Havanna a „Periodo Especial” kikiáltásával reagált, amely drasztikus megszorítások és hiánygazdaság időszakát jelentette. Hugo Chávez 1990-es évek végi hivatalba lépésével Venezuelában megnyílt egy kiút: a caracasi szubvencionált olajszállítások az amerikai blokád kemény körülményei között a kubai energiaellátás központi támaszává váltak. Ez a több mint 20 évig tartó együttműködés Chávez utódja, Nicolás Maduro elrablása és az olajszállítmányok elleni támadások után véget ért. Ez a helyzet még nagyobb jelentőséget kölcsönöz az alternatíváknak.
A kubai kormány mind a múltbeli, mind a jelenlegi ötéves tervben központi jelentőséget tulajdonít a napenergia fejlesztésének – a közlekedés villamosítása mellett. De még a megújuló energiaforrásokra való átállást is jelentősen akadályozza az amerikai blokád. Különösen az 1990-es évek szigorításai, a Torricelli- és a Helms-Burton-törvények gyakorolnak extraterritoriális hatást, és szankciókkal fenyegetik a harmadik országok vállalatait is. Ennek ellenére Havannának az elmúlt években sikerült érezhetően növelnie a megújuló energiaforrások arányát, és ezzel fontos lépést tenni az energiapolitikai függőség csökkentése felé.
Ebben a kontextusban fontos szerepet játszottak a kínai partnerek, különösen Barack Obama elnöksége alatt a szankciók korlátozott enyhítése után. Kínai bankok és pénzintézetek léptek fel hitelezőként, míg a Kínai Népköztársaságból származó vállalatok szállították a szükséges alkatrészeket, például a napelemeket. Így Peking 2023 szeptemberében mintegy 114 millió dollárt bocsátott Kubának rendelkezésre egy napenergia-projekt megvalósítására Holguín tartományban. A projekt keretében a Shanghai Electric vállalat részvételével több településen is napenergia-létesítményeket telepítettek. A megvalósítás továbbra is a kubai állami vállalat, az UNE irányítása alatt zajlik, és példaként szolgál a Havanna és Peking közötti egyre növekvő energiapolitikai együttműködésre.
Egy 2018-as további kínai projekt keretében a Mariel különleges fejlesztési övezetben létesült az ország első külföldi tulajdonú napenergia-erőműve. Konkrétan ez a brit fejlesztő, a Hive Energy és a kínai Shanghai Electric konszern közös vállalkozása.
A projekt, amely egy 25 éves villamosenergia-vételi szerződés keretében fix áron szállít áramot a kubai állami vállalatnak, az UNE-nek, célja a nemzeti energiafüggetlenség erősítése és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése, amelyek jelenleg már egyáltalán nem kerülnek szállításra. Ezt a projektet is egy 51 millió dolláros kínai hitelből finanszírozták.
Az állami és vállalati kezdeményezések mellett nemzetközi szolidaritási mozgalmak is támogatják a megújuló energiaforrások kiépítését Kubában. Adományokból többek között konténerszállítmányokat szerveznek napelemekkel a Karib-térségbe. A frankfurti Interred kezdeményezés is részt vett több projekt megvalósításában, és 2024-ig három napenergia-erőművet tudott finanszírozni. Ezek a projektek évente akár 27.000 liter fűtőolaj-megtakarítást tesznek lehetővé, és ezzel konkrétan hozzájárulnak a feszült energiaellátás tehermentesítéséhez. Február óta az Interred emellett együttműködik a „Szakszervezetisek Kubáért” kezdeményezéssel is, amelyben különböző ágazati és DGB-szakszervezetek tagjai egyesültek, hogy gyakorlati segítséget szervezzenek a szigetország számára.
Más európai országokból – különösen Spanyolországból – is bejelentettek a Kubának nyújtandó támogatást. Az állami fejlesztési ügynökség, az AECID kijelentette, hogy a következő hetekben humanitárius segélyt küld a szigetre. Élelmiszerek és higiéniai cikkek mellett akár húsz napelemet is szállítanak, hogy az akut vészhelyzetre tekintettel helyenként stabilizálják az energiaellátást.
A blokád ellenére és éppen azért Havanna a megújuló energiaforrások kiépítésére törekszik. A szankciók miatt ebben a tekintetben elengedhetetlen a külföldi partnerek támogatása. Míg Németországból és Spanyolországból szolidaritási kezdeményezések keretében szerveznek segítséget, a döntő különbséget elsősorban a Kínai Népköztársaság jelenti, amely már három számjegyű milliók értékben finanszírozott teljes szélerőmű- és napenergia-parkokat.
Írta: Kurt Terstegen
Forrás: JungeWelt
